A Budapesti Vidám Park a budapesti Városligetben működött 1950. május 22-től 2013. szeptember 30-ig, 6,5 hektárnyi területen. Közvetlen elődeit, a Vurstlit és az Angol Parkot is beszámítva, közel kétszáz éves történetével a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő szórakoztatóparkja volt. A helyén 2014-ben nyílt a Holnemvolt Park, mely állatparki környezetben tovább működtet néhány régi mutatványt.
A mai Városliget, akkori népszerű nevén Ökördűlő a 19. század elején egy erdős-ligetes terület volt mocsaras tóval, abban két szigettel, órányi gyalogútra a várostól. A középkorban erdőfoltos terület volt, benne egy patakkal, dombbal és egy kis tóval. A már akkor is jelentkező túlhasználat miatt az erdő kipusztult, a tó elmocsarasodott. A jellegtelen, homokos, mocsaras területre az újabb erdő telepítését még Mária Terézia rendelte el 1755-ben, de a folyamat a nemtörődömség miatt igen lassan ment, az első telepített erdő maradéktalanul ki is pusztult.
A mocsaras tavat a 19. század folyamán tették rendbe. Később meleg gyógyvizet találtak, az ezen alapuló gyógyfürdők építése a liget képét is megváltoztatta.
A Vurstli kialakulása
A környéket a század elejétől kezdték felkeresni az emberek, de rendszeresen inkább a jobb anyagi helyzetben lévő, a távolság miatt inkább saját fogattal rendelkező városiak piknikek, ünnepségek céljából. Ahogy a rohamosan növekvő város közelített a liget felé, egyre nagyobb lett a forgalom, lassan egy ideiglenes bódé- és sátorváros kezdett kialakulni.
1832-ben indult meg az omnibusz, mely a liget megközelítését könnyűvé és gyorssá tette a városból. 1849-ben Buda ostromakor a Pest ágyúzása elöl menekülő városiak közül sokan a ligetbe menekültek, az ottani mutatványos bódékban húzták meg magukat a harcok végéig
1851-ben két körhinta, céllövölde, két kocsma és egy lóistálló működött, 1862-ben már egyszerű, lóhajtású óriáskerék is állt a sok kisebb bódé mellett. A ligetben jobb és alpári szórakozások egyaránt megtalálhatók voltak. A bűvészek, tűznyelők, erőművészek, céllövöldék, bábszínházak, körhinták mellett láthatók voltak nyomorékok, egybenőtt gyerekek, szakállas nők, óriások, betetőzve a csak felnőttek által látogatható gusztustalan látványosságokkal.
Noha a gazdagok és szegények egyaránt látogatták az akkor már Városerdőnek nevezett ligetet, a társadalmi rétegződés továbbra is megmaradt. Míg a gazdagabbak inkább korzózni, sétálni, társadalmi életet élni, csónakázni, télen a befagyott tóra korcsolyázni jártak ide, a szegényeket inkább a mutatványosok és olcsó vendéglők vonzották, ebből alakult ki a Vurstli, a szegényebb rétegek szórakoztatóparkja, mely nézetek szerint nevét a német „würstl”, tormás virsli szóból kapta, utalva a szegények által is megfizethető, itt felszolgált ételre.
A ligetet 1865 körül parkosították, ezután tilos volt a fűre lépni, emiatt a bódékat a liget délkeleti oldalára száműzték, majd 1885-ben az Országos Kiállítás ott zajló építése miatt áttelepítették az északnyugati oldalra, a mai Széchenyi-fürdő területére.
Folytatás hamarosan... :)